Izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei, Gyulladásos ízületi megbetegedések (arthritisek)


Szepesi Kálmán A csont—ízületi rendszer sajátosságai gyermekkorban A csont—ízületi rendszer felépítésében és működésében gyermekkorban igen jelentős eltéréseket mutat a felnőttekével szemben. Ez abból adódik, hogy a gyermekek csontjai folyamatos növekedésben vannak, és ehhez olyan speciális anatómiai alkotóelemekre physis, metaphysis van szükség, amelyek a felnőttben egyáltalán nem léteznek, izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei amelyek működése, funkciója is eltér a felnőtt csontját felépítő érett lemezes csontszövetétől.

A végtagok hossznövekedése az azokat felépítő csöves csontok diaphysisének egyik vagy mindkét végén elhelyezkedő metaphysisekben történik. A metaphysiseknek a diaphysissel átellenes felszínén találjuk csípőbetegség statisztikák physist növekedési porcez termeli folyamatosan a porcszövetet, amelynek elcsontosodásából keletkezik az új csont a metaphysisben, ami a csöves csont hosszanti növekedését eredményezi.

A physisnek a csontvég felé eső oldalán találjuk a másodlagos csontmagból fejlődő epiphysist. Ebben szintén zajlik enchondralis csontosodás az ízületi porcnak a csontmag felőli felszínén. Ez azonban az ízületi véget, ízületi felszínt növeli és alakítja, a csont hossznövekedésben nincs jelentős szerepe Rövidítések — T: terime; R: rubor; D: dolor Fontos tudni, hogy a physisen vérerek nem hatolnak át, tehát az epiphysis vérellátása önálló, a diaphysistől független, és ezért igen sérülékeny.

A számos jól ismert epi- és apophysis ischaemiás károsodásnak, necrosisnak, melyek főleg a praepubertásban jelennek meg, ez a magyarázata az apophysis olyan másodlagos csontmag, mely — szemben az epiphysissel — nem képez ízületi véget, pl. A metaphysisek vérellátása igen bőséges; ez a haematogen fertőzések megtelepedésének a szokásos helye. A köbös és izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei lapos csontoknak nincs metaphysise, ezek növekedése az egyes felszíneiket, szélüket borító epiphysisekben történik ugyancsak enchondralis csontosodás útján.

A csigolyák testének magasságát például az alsó és felső zárólemezüknek megfelelően található epiphysisek növelik, a medencelapátot a crista ilei mentén elhelyezkedő epiphysis.

izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei térdfájdalom gyermekek kezelésében

A hossznövekedéssel ellentétben, a csontok vastagságbeli növekedése endesmalis csontosodás útján, felszíneiken történik, a periosteum felől. Betegvizsgálat ortopédiai betegség esetén A mozgásszervek szokásos gyermekgyógyászati vizsgálatának leírása megtalálható a Maródi L. Gyermekgyógyászati Propedeutika c. Ha kifejezetten mozgásszervi panaszok vagy tünetek miatt végezzük a vizsgálatot, akkor az alábbiak szerint járunk el.

Tartalomjegyzék

Először egészében vizsgáljuk a gyermeket. Elemezzük a testarányokat, a jobb és a bal oldal szimmetriáját, a beteg tartását, mozgását, járását, izomtónusát. Ezután következik a beteg testrész részletes megtekintése, megtapintása. Ha alaki eltérést, deformitást észlelünk, azt cm-ekben kifejezve leírjuk; a végtagok tengelyeltérését az irány meghatározásával, nagyságát szögekben kifejezve adjuk meg.

Megvizsgáljuk az érintett és szomszédos ízületek mozgásait minden lehetséges mozgási síkban flexio, extensio, ab-adductio, rotatioés terjedelmüket szögekben fejezzük ki.

Ha valamely ízület fájdalmas, fontos meghatározni, hogy az ízület mely mozgása az, és az ízület milyen helyzetében jelentkezik a fájdalom.

Igen fontos az alsó végtagok hosszának pontos meghatározása, mert a végtaghosszkülönbség rossz tartást statikus scoliosist és sántítást okoz. A végtagok hosszát a spina iliaca anterior superior és a belboka között mérjük, a két oldal különbségét abszolút végtaghosszkülönbségnek nevezzük.

Ha viszont álló helyzetben vagy fekve, a végtagokat egymással párhuzamosan kinyújtva valamelyik végtagot hosszabbnak látjuk, mert a csípő-ízületben abductiós contractura áll fenn, akkor relatív hosszabbodásról beszélünk, vagy ha ugyanígy vizsgálva, a csípőízület adductiós, illetőleg flexiós contracturája miatt a végtag rövidebbnek tűnik, akkor relatív vagy látszólagos rövidülésről szólunk.

izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei a térd ízületi porcának kezelése

Relatív hosszkülönbség esetén a contractura megszüntetésével a végtagok közötti hosszkülönbség megszűnik Általában kétirányú, páros szervek-ről a jobb és bal oldalt összehasonlító felvételt kérünk. Az újabb képalkotó eljárásokat, főleg az ultrahangot és az MRI-t egyre gyakrabban használjuk, elsősorban folyadékgyülem, lágyrészelváltozások kimutatására.

A CT-vizsgálat nagy sugárterheléssel jár, de a csigolyákon, medencén pótolhatatlan információkat nyújt a csontok érintettségéről.

  • Az ultrahang segítségével tanulmányozzák a nyaki és az ágyéki gerincet, megvizsgálják a szalagok, az izmok, az ízületek és az inak állapotát.
  • Hip chondrosis gyógyszeres kezelés
  • Fontos, hogy orvosa ismeri az ízületi tüneteket, mivel előnyös lehet a kezelés vagy a fizioterápia változásai.

Izotópos vizsgálat főleg gyulladás, tumor keresésére jön fájdalom egy pék térdcisztajával. Laboratóriumi vizsgálatoktól elsősorban gennyes és specifikus gyulladásokban, immunológiai és hematológiai kórképekben, anyagcsere-betegségekben várhatunk diagnosztikus értékű információt. Ízületi folyadékgyülem esetén fontos a punctatum vizsgálata, a sebváladékból a kórokozót és annak antibiotikum-érzékenységét igyekszünk meghatározni.

Daganatok gyanúja esetén legtöbbször csak a műtét során vett biopsiás anyag szövettani vizsgálata ad definitív diagnózist.

  • Belszervek felől kisugárzó, ún.
  • Örökletes ízületi betegségek
  • Lássuk a tünetek bemutatását sorban!

Csontrendszeri betegségek Achondroplasia chondrodystrophia. Az achon-drodysplasia a legismertebb veleszületett csontrendszeri betegség, amely jellegzetes dys-proportionalt törpenövéssel jár, és már születéskor felismerhető. Számos formáját írták le, autosomális domináns öröklésmenetet mutat változó expresszivitással. A csontképzés zavara a metaphysiseket érinti mindegyik formájában.

Lapocka fájdalom 30 oka, 8 tünete és 10 kezelési módja

A végtagok, de különösen a comb és a kar rövidek a törzshöz viszonyítva. A koponya nagy, a homlok boltozatos, az orrgyök behúzott, a lumbalis lordosis fokozott, a genua vara gyakori. A beteg értelmi képességei nem csökkentek. Az epi-metaphysisek jellegzetes eltérései röntgenfelvételen jól láthatók.

izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei éles fájdalom a bokaízületben sérülés nélkül

Ortopédiai kezelésre ritkán van szükség. Izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei esetekben szóba jön a végtagok hosszabbítása a törpenövés korrigálására. Felnőttkorban ritkán lumbalis spinalis stenosis tünetei alakulnak ki a szűk gerinccsatorna miatt, ami műtéti megoldást igényelhet. Exostosis cartilaginea multiplex. A csontokon nagy számban találhatók porccal borított exostosisok, főleg a csöves csontok metaphysisein az ízületek közelében, de gyakran a lapos csontokon is.

A csont daganatai

Öröklődés megállapítható. Főként nagyobb gyermekeken tapinthatók az exostosisok, amelyek növekedése a physisek záródásáig tart. Panaszokat csak azok az exostosisok okoznak, amelyek ereket, idegeket nyomnak vagy a mozgásokat akadályozzák.

Nagyobb exostosisok le is törhetnek. A panaszokat okozó exostosisokat műtétileg távolítjuk el. A betegség autosomalis dominans öröklődésű magas penetranciával, de változó expresszivitással. Osteogenesis imperfecta.

A csontok vékonyak, gyengék, törékenyek, mert kóros a periostealis csontképzés, ami a csontok vastagodását eredményezi. A nagyszámú csonttörés következtében deformitások, törpenövés alakulhatnak ki. Megfigyelhető öröklődés, a sclera gyakran kék. A betegségnek több formáját különböztetjük meg. Súlyosabb esetekben csonttörések már méhen belül is bekövetkezhetnek, halva születés is elő-fordulhat.

Az életben maradó betegek csontrendszere változó mértékben érintett, egyeseknél az igen gyakori csonttörések szinte folyamatos kezelést igényelnek és súlyos deformitásokhoz vezetnek, másoknál a törések ritkábban fordulnak elő. A kezelés lényege a törések gyógyítása. Nagyon fontos a kezelések során a deformitások kivédése, illetőleg a már kialakult deformitások korrekciója.

A D-vitamin hiánya okozta anyagcserezavar ld. D-vitamin-rezisztens rachitis esetében is hasonló deformitások jönnek létre. Az anyagcserezavar rendezésére a görbületek a csontok remodellatiója során általában kiegyenesednek. Ha ez mégsem következik be a gyógyszeres kezelésre, a nagyfokú tengelyeltéréseket osteotomiákkal korrigáljuk. Neuromuscularis betegségek Infantilis cerebralis paresis.

A súlyosabb contracturákkal járó spasticus gyermekek kezelésében az ortopéd orvosnak jelentős szerepe van. Általában a spasticus vagy contracturás izmok inainak tenotomiájával, eredésük leválasztásával, ritkábban csontos deformitásaik korrekciójával javítjuk a betegek mozgásképességét.

A csontrák kialakulásának helye

A csípőízület körül gyakran van szükség az adductiós és a flexiós contractura megoldására az izmok különböző kiterjedésű tenotomiáival. A flexiós térdcontractura miatt a térdflexorokat, a láb equinus contracturája miatt az Achilles-inat hosszabítjuk meg. A csukló és a kéz ujjainak jellegzetes contracturáin is javítani lehet ínműtétekkel.

Csontműtéteket végzünk csípőficam és coxa valga, valamint a láb deformitásainak pl. A spasticus beteg járását járógépekkel is javíthatjuk. Ágyban fekvő súlyos beteg csípő körüli contracturáinak műtéti megoldása az ápolás megkönnyítése céljából is indokolt lehet. A csontok és az ízületek gyulladásai Osteomyelitis acuta.

izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei ízületek kézi kezelése

Az osteomyelitis a csontok gennykeltők által kiváltott gyulladása, amely haematogen úton, leggyakrabban a bőr, köldökcsonk vagy a lég-utak megbetegedéséből indul ki.

A betegség súlyos klinikai képpel, magas izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei, gyul-ladásos laboratóriumi eltérésekkel és erős fájdalommal kezdődik. Radiológiai eltérések csak 8—10 nap után alakulnak ki, ezért a korai diagnózis megállapítására punctióval, feltárással gennyet keresünk a kóros területen a kórokozók kimutatására és az antibiotikumérzékenység meghatározására. Megfelelő korai antibiotikumterápiával és szükség szerint sebészi feltárással, a kórkép ma általában gyógyítható, de krónikus formába is átmehet.

Arthritis purulenta. Az arthritis purulenta az ízületek gennykeltők okozta gyulladása az akut osteomyelitishez hasonló klinikai képpel. Izom-csontrendszer és ízületek betegségeinek tünetei fertőzés is haematogen, előfordul, hogy osteomyelitises góc tör be az az alsó térd fáj. Az ízület üregét genny tölti ki, az ízfelszíni porcot elpusztítja, ankylosis is kialakulhat.

Különös jelentősége van a csípőízület gyulladásának, mert az ízület üregén belül elhelyezkedő proximalis femurepiphysis elpusztulhat és patológiás luxatio alakulhat ki. A diagnózis a gennyes váladék kimutatásán alapul. A kezelés lényege megfelelő antibiotikumok adása és a gennygyülem eltávolítása az ízületből punctióval vagy műtéti feltárással.

Szerencsés esetben az ízület épsége megőrizhető. Daganatok és daganatszerű elváltozások A gyermekkori primer mozgásszervi daganatok lehetnek jó- és rosszindulatúak, a klinikailag semimalignus tumorok ritkák. Bizonyos elváltozások klinikai megjelenésükben a daganatokat utánozzák, de patológiai értelemben nem daganatok. Ezek a daganatok differenciáldiagnosztikájában igen jelentős szerepet játszanak, daganatszerű elváltozásoknak nevezzük őket.

A csontmetastasisok gyermekkorban ritkák; neuroblastomában azonban a csontmetastasis a betegség első jele lehet. A malignus tumorok közül az osteosarcomák első-sorban a csöves csontok metaphysiseiben, főleg fájdalom és duzzanat a boka ízületein térd körül jelennek meg.

A Ewing-sarcomák elsősorban a diaphysiseket, ritkábban a lapos csontokat érintik. Csonttumorokban nem szűnő éjjeli fájdalom, duzzanat, nyomásérzékenység jellemzik a klinikai képet. Biztos diagnózist csak szövettani vizsgálat alapján mondhatunk. Kezelésükben végtagmegtartó műtétre törekszünk cyto- és radioterápiával kombinálva. Prognózisuk jobb, mint a kombinált kezelések ideje előtt. A chondrosarcoma gyermekkorban ritka, kezelése sebészi. A benignus tumorok és daganatszerű elváltozások legtöbbször mellékleletként, más okból készített röntgenfelvételen kerülnek felismerésre.

Okozhatnak azonban panaszokat is, így például, ha a csontot jelentősen meggyengítik és az megreped, vagy akár patológiás törés is bekövetkezhet.

Az osteochondromák a környező lágyrészeket nyom-hatják. Ezeknek az elváltozásoknak a műtéti eltávolítása levésés, kikaparás gyógyuláshoz vezet. Az osteoid osteoma azzal tűnik ki, hogy fájdalmas, a fájdalom jellegzetes módon szalicilátokra szűnik.