Ízületek gyakori diszlokációja


Egy-egy mozgatást sokszor csoportosan végeznek: az ilyen, adott ízület körül egy irányban mozgató izmokat nevezzük társizmoknak, más néven agonista vagy szinergista izmoknak. Amikor ugyanazon ízület körül ellentétes működést fejtenek ki, akkor pedig ellenlábas vagy antagonista izmokról beszélünk.

ízületek gyakori diszlokációja

Nos, lássuk, a különféle szereppel leírható izmok miként dolgoznak váz-szerkezetekként, melyekkel terheket emelünk, nyomunk, húzunk és forgatunk.

A vázrendszer elemei az izmokkal összekapcsolódva emelőkként is leírhatóak, s ez különösen a végtagváz elemeinél szemléletes — az emelőszerkezetek működését egyszerűen csak úgy vehetjük észre mint végtagmozgásokat. Az emelő egy egyszerű gép, mely lényegében egy egy ponton alátámasztott tengelyből kar áll.

Ennek tengelyére adott ponton erőt tudunk kifejteni, és a forgáspont alátámasztás körül elforgatva a tengelyt, egy terhet emelhetünk meg. Az úgynevezett egyoldalú vagy egykarú emelő 3. Így működik például a talicska, a diótörő vagy a csipesz. Az emberi csontvázban erre remek példa az állkapocsízület a rágóizommal és a halántéki izommal 4. A rágóizom a járomívhez, a halántéki izom a halántékcsonthoz húzza a mandibulát, a bicepsz pedig a lapockához közelíti az orsócsontot.

Ábra: Egyoldalú v. Ábra: Az állkapocsízület a rágóizommal és a halántékizommal egykarú emelőként működik Forrás: Wolfram Mathematica 5.

Ábra: A bicepsz és a tricepsz mint emelők A kétoldalú vagy kétkarú emelőben 6. Az emberi testben a háromfejű karizom is így működik 5.

A tricepsz a lapockához illetve a felkarcsonthoz közelíti a singcsont hátulsó részét, miáltal a kart kinyújtja. Megjegyzendő, hogy az angol nyelvű szakirodalom az emelőket klasszikusan másképp osztályozza, ám ez a típusú megkülönböztetés számunkra kevéssé használható. Ábra: Kétoldalú emelő 2. Nagy erőkifejtés szüksége — a tollas izom Az izmok formája és hossza nem közömbös az erőkifejtés szempontjából.

A csípőfájdalom kivizsgálása

A különféle nagyságú és alakú izmok egymáshoz viszonyított erőkifejtéséről általánosan elmondható az, hogy a rövidebb és szélesebb izmok erősebbek, de kisebb kontrakciót tudnak végezni azaz rövidebb úton mozgatnakmint a hosszabb és vékonyabb izmok, természetesen ugyanolyan izomtérfogatot és leadott munkát tekintve.

A szervezetünkben vannak olyan régiók, melyek elrendezésüknél fogva viszonylag nagy erőkifejtést igényelnek: ilyen helyeken érdemes rövid izmokat használni. Így viszont előáll az a probléma, hogy adott csonthosszhoz és erőkarhoz adott hosszúságú izmot lehet úgy illeszteni, hogy az inak hosszát is optimalizálva, megfelelő erőkifejtés történjen.

Nos, a problémára a természetnek van egy ügyes megoldása, ezt pedig úgy hívják, hogy tollas izom, szakkifejezéssel musculus pennatus 7. A tollas izomban az izmon belül egy inas lemez aponeurosis fut, és ehhez rögzülnek oldalról az izomrostok. Így az anatómiai elrendezést tekintve optimális nagyságú izom foglalhat helyet a rendszerben, miközben rövid izomrostjai által nagyobb erőt tud kifejteni, mint ha orsó alakú izom lenne.

Az emberi szervezetben ilyen izom például a musculus gastrocnemius ízületek gyakori diszlokációja vagy vádli; 8. Eme izmoknak meglehetősen nagy erőt kell kifejteniük, miközben a testet a lábujjakra emelik a sarokcsonton tapadva, de még inkább futáskor lábikraizomvagy pedig kifeszítik a kart a könyökízület külső oldala mentén tricepsz.

Tollas izmokat megtalálhatunk még másutt is, mint például a deltaizomban, a combban, a lábszárban, vagy az ujjmozgató izmok között. Az igazsághoz hozzátartozik viszont az is, hogy a tollas izmok a nagy erőkifejtés képessége mellett rendelkeznek egy hátránnyal is.

Mivel az izomrostok a mozgatási iránnyal nem párhuzamosan állnak mint az orsó alakú izmokbanaz összehúzódási erejük vektorának oldalirányú komponense nem hasznosul a húzás során. Ez a veszteség nagyjából az erőkifejtési iránnyal bezárt szög koszinuszával egyenlő — pl.

Pici, de bazira tud fájni – íme az SI ízület

A kép egyébként ennél összetettebb, mert az erőkifejtés során változik a tollas izom geometriai elrendeződése, azaz az előbb említett szög is. Hasonló automata sebességváltó mechanizmust írtak le a lábfej-lábujjak vonatkozásában, melyek szerkezeti elrendeződésüknél fogva optimalizálják a boka mint forgatáspont körül mozgató feszítőizmok erőleadását a talajra támaszkodó területre, ezzel segítve a földet érés és az elrugaszkodás közötti eltérő erőátvitel-igények kielégítését Carrier et ízületek gyakori diszlokációja.

Ábra: A tollas izmok szerkezete. Ábra: A lábikraizom egy kéttollú izom Forrás: Wikipaedia. By Dr. Az ízületek A sportolás, különösen a versenyszerű sportolás egy kulcsfontosságú tényezője az ízületek épségének fenntartása. Mivel a terhelések növekedésével ezt megvalósítani nem egyszerű, a versenyzés egyik potenciálisan nagy veszélye éppen az, hogy túlzottan igénybe veszi, nemegyszer sajnos tönkreteszi az ízületeket.

ízületek gyakori diszlokációja

Az alábbiakban igyekszünk majd némileg elmélyülni a főbb ízületek felépítésének a megismerésében. Általánosságban fontos ismerni azt, hogy milyen főbb részekből áll egy ízület, milyen feladataik vannak az egyes részeknek, miért és hogyan sérülhetnek meg ezek, és milyen gyógyulási folyamattal néz szembe az, aki ízületi sérüléseket szenved.

Itt természetesen csak a sportolás tekintetében fontos ízületekkel foglalkozunk, ezért például a koponyacsontok közti varratos ízesülésekkel nem. Az ízületek az izmokkal együtt a mozgatórendszer fontos energiaátviteli elemeit képezik. Az mozgatható ízületek feladata a csontvégek csatlakozásánál a mozgási súrlódás minimalizálása, valamint egyúttal biztosítják ízületek gyakori diszlokációja modularis végtagfelépítés egységeinek pl.

Az ízületi felszínt porc fedi ízületek gyakori diszlokációja ún.

Honnan tudhatom, hogy a térdfájdalom komoly?

A csontvégeket borító porc mellett egyes ízületekben további porcképletek is segíthetik a teherviselést: ilyenek az ízületi résben elhelyezkedő, rostos porcból v. A porcfelszínek között ízületi v. A folyadék egy hártyával synovialis membrán elhatárolt térben helyezkedik el 9. Kívülről az ízületi tok borítja az ízületet, rajta kívül pedig a különböző, statikailag és dinamikailag jelentős irányokban futó ízületi szalagok biztosítják a csontok megfelelő rögzítését.

A nyálkatömlő bursa synovialis nevű, folyadékkal telt lapos zsákocskák az erősebb mechanikai behatásoknak kitett helyeken inak csonthoz tapadása alatt, ízület—izom között óvják a sérülékeny részeket pl.

Ábra: Ízület sematikus felépítése Forrás: Wikipaedia. Ábra: Gerinccsigolyák közötti összeköttetés. Forrás: Wikipaedia. Terhelési válaszok ízületek gyakori diszlokációja mozgásrendszerben 2. Az ideg-izom összehangoltság: neuromuscularis koordináció Az idegsejtek egy hatékony jelfelfogó, -feldolgozó és -továbbító rendszert alkotnak, az izomsejtek és a járulékos képletek alkotta izomzat pedig a szervezet legtöbb válaszának kivitelező rendszerét képezi.

Nem véletlen, hogy szervezetünkben két olyan sejttípus van, ami a sejthártya két oldala között kialakuló feszültségkülönbséget mint ingerületi jelet szállítani tudja: éppen az idegsejt és az izomsejt.

ZÁRÓJELENTÉS ÉRTELMEZŐ KISOKOS

Az idegrendszer mozgatóinformációi a mozgató idegeken át utazva érik el az izomzatot, melyek a neuromuscularis junctiókon keresztül kapcsolódnak az izomsejtekre ennek neurotranszmittere az acetilkolin. Egy-egy mozgatóneuron és az általa vezérelt izomrostok egy működési egységet képeznek: ez a motoros egység. Egy motoros egység egyféle rosttípusból áll ld.

Az izomban vannak nagyobb és kisebb motoros egységek is, ugyanis egy motoneuron tucatnyitól akár kétezerig terjedő mennyiségű izomrostot is beidegezhet.

Egyedülálló zárójelentés értelmező kisokos - gyakori kulcsszakszavakkal

Egy mozgás elindulásakor a méret szerinti belépés elve érvényesül az izomban, azaz először a legkisebb egységek kapcsolnak be ezek motoneuronjainak az ingerküszöbe alacsonyabb, mint nagyobb társaikéés aztán következnek az egyre nagyobb egységek.

A legnagyobb motoros egységeket ritkábban használjuk, mivel ezek a hirtelen, nagy erőkifejtéskor mozgósítódnak ennek megfelelően általában nagy erőt kifejtő, de hamar fáradó sejttípusból épülnek fel. A legtöbb sportágban szükség van a fizikai erő növelésére, ami egyes sportokban akár egészen szélsőséges tartományokat is megcélozhat.

Nos, az erő növelésének egyik kiváló módja például az, hogy az adott mozgásban részt vevő izmok motoros egységeinek a koordinációját növeljük.

ízületek gyakori diszlokációja

Ennek egyik következménye az, hogy nő a mozgás során bekapcsolódó motoros egységek száma, ami természetesen nagyobb erőkifejtést i tesz lehetővé Katics, Lőrinczy ; Radák Az erőnek ez a fajta növelése különösen a súlycsoportos versenyek résztvevői számára hasznos, hiszen számukra nagyon fontos, hogy az izomtömeg és így a testtömeg növekedése nélkül is tudjanak erősödni.

A motoros egységek összehangoltsága a mozgás finomodását ii is maga után vonja, így mindenfajta mozgás hatékonysága megnő. Ezért ez a fajta mozgásfejlődés a szép tornagyakorlatok kivitelezésétől kezdve a finom, cseles vívómozdulatokon vagy egyéb küzdelmi mozgásokon át a bonyolult műkorcsolya-koreográfiák kivitelezéséig minden téren kihasználható.

De miért lehetséges mindez egyáltalán? Miért és hogyan képes az izomrendszer a mennyiségi növekedésen túl minőségi fejlődésre is? Ezt az alkalmazkodást az idegrendszerünknek egy rendkívül fontos képessége teszi lehetővé, melyet egy szóval neuroplaszticitásnak nevezünk.

ízületek gyakori diszlokációja

Idegsejtjeink olyan, hálózatokba szerveződött rendszert alkotnak, amelynek feladata a minket érő külső vagy belső hatásokra ingerekre végbemenő mind hatékonyabb válaszadás. Természetes, hogy mivel e beérkező hatások változnak, idegrendszerünk is igyekszik őket követni, azaz folyamatosan optimalizálja jelfeldolgozó és válaszadó működését. Eme optimalizálás sejtes alapjait az a jelenség képezi, hogy a neuronok kapcsolatteremtő nyúlványai dendritjei folyamatosan — tíz-húsz másodperces időskálán már kimutathatóan jelentős sebességgel — mozognak Fischer et al.

Ha jeltovábbítás történik az új kapcsolódási pontban, a szinapszis megerősödik, azaz a két, információt cserélő sejt hártyájában olyan molekuláris változások mennek végbe, melyek hatékonyabbá teszik a jelátadást.

A csökkenő kihasználtságú információs utak ezzel ellentétben leépülnek. Ez a rengeteg szinaptikus erősödés és gyöngülés pedig a korábbihoz képest eltérő működésmintázatú idegi hálózatokat eredményez, vagyis az idegrendszer maga is megváltozik a tapasztalatokra adott válaszok nyomán.

Pici, de bazira tud fájni – íme az SI ízület

És mivel az idegrendszer szorosan kapcsolódik az izomrendszerhez, az izmok működése is igazodik ehhez a folyamathoz. Ezáltal az idegi optimalizáció egyúttal muscularis optimalizációt is ízületek gyakori diszlokációja mozgásunk finomodik, összehangoltabbá válik.

Az izom ezen túlmenően térfogati változásokon is átmehet, keringési valamint biokémiai alkalmazkodást is mutathat — e témákkal azonban az élettani részben fogunk foglalkozni. Ízületek gyakori diszlokációja csontok és ízületek mechanikai tulajdonságaira ható tényezők 2. Immobilizáció és nemhasználat Szöveteink terhelésekre adható és adott válaszait jelentősen befolyásolják bizonyos körülmények és adottságok.

Egyik legfontosabb ezek közül az immobilizáció és a nemhasználat. Gipszben eltöltött rövidebb-hosszabb kényszerpihenők révén talán mi magunk is megtapasztaltuk azt az általánosan ismert tényt, hogy néhány hetes nemhasználati periódus alatt jelentősen csökken az izomzat tömege és teherbírása.

Ám talán kevésbé ismert dolog, hogy ezzel párhuzamosan csökken az ízületi szalagok teherbíróképessége is, ami miatt az ízület gyengébb, merevebb és sérülékenyebb lesz; ezenkívül csökken a csontállomány tömege is, ami szintén hozzájárul a sérülékenység növeléséhez Bartlett Fontos továbbá tudni, hogy a kötőszövetek kényszernyugalom okozta ízületek gyakori diszlokációja sokkal kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyit a korábbi szintre történő visszaépítésük fog majd.

Érdekes — de okszerűen érthető — módon, a gipszhordás alatti izotóniás izomfeszítési gyakorlatok az izmokra pozitív hatást gyakoroltak, ám a szalagok állapotára nem voltak hatással: a nemhasználat során ezek állapota leromlott Noyes et al. Tehát ha szükségessé is ízületek gyakori diszlokációja a sporttevékenység szüneteltetése, az adott végtag immobilizációja, érdemes valamilyen formában óvatos, szintentartó edzéseket végezni, ha a körülmények lehetővé teszik.