Együttes kezelés burgonya hajtásokkal


Éghajlat és talajigény, vetésváltás Éghajlatigény A burgonya a mérsékelten meleg, csapadékos és párás éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé hűvös időjárású tájak felelnek meg a legjobban.

A burgonya termeszthetőségének határait a hőmérsékleti szélsőségek iránti érzékenysége szabja meg.

Termesztésre főleg azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhőmérséklet °C körül van és a nyári meleg hónapok középhőmérséklete nem haladja meg a 21 °C-t. A burgonya éghajlati elemek iránti igénye a tenyészidő alatt eltérő.

A fejlődés kezdeti szakaszában főleg a hideg iránt érzékeny.

  • A térd folyékony kezelése
  • Termesztés tarlóburgonya
  • Napjainkban herbológiával foglalkozó szakemberek körében sem egységes az álláspont a gyomirtás, ill.
  • A tarlóburgonya termesztése - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
  • Növényvédelem | Digitális Tankönyvtár
  • Ричард был естественно потрясен случившимся.
  • Gyomirtó szerek – Arysta Magyarország
  • Она запустила руку ему под рубашку и прикоснулась к правому соску.

Hűvös időjárás esetén a kelés elhúzódik, de a késői tavaszi fagyok is károsak, mert a lombozat fagykárt szenvedhet, bár a burgonya gyorsan regenerálódik. A fejlődés középső szakaszában — a virágzás és gumóképzés időszakában — nagyon érzékeny a hőmérséklet alakulására, mert a gumókötésre a mérsékelten meleg, csapadékos időjárás a kedvező.

A burgonya vízigényes növény.

A tenyészidő alatti vízigény fajtától függően meghaladja a mm-t, ezért ahol a csapadék mennyisége ezt eléri, vagy megközelíti, ott a burgonya biztonságosan termeszthető. Hazánkban — a talajadottságoktól függően — mindenütt termeszthető a burgonya, de optimális éghajlati viszonyok szinte sehol sem találhatók, mert vagy a hőmérséklet, vagy a csapadékellátottság kedvezőtlen. Ez különösen a vetőburgonya termesztése esetén hátrányos. Együttes kezelés burgonya hajtásokkal az ökológiai adottságoknak legmegfelelőbb agrotechnikával, főleg öntözéssel termeszthető a burgonya.

Az öntözési lehetőségek következtében az utóbbi években a burgonyatermő területek lényegesen átrendeződtek. Azokban a kötöttebb talajú megyékben Szolnok, Hajdu-Bihar, stb. Talajigény A burgonya — az erősen kötött, nedves és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével — szinte miden talajon termeszthető.

Gabona árvakelés ellen a kezelést a gabona gyökérváltása előtt, legkésőbb a bokrosodás kezdetéig kell elvégezni. Erősen fejlett árvakelés vagy kissé megkésett kezelés esetén az engedélyokiratban meghatározott magasabb dózis alkalmazása szükséges. Cukorrépában a kezelést magról kelő egyszikű gyomnövények, valamint fenyércirok és tarackbúza ellen a kultúrnövény 4 leveles korától 10 leveles fejlettségéig kell elvégezni. Napraforgóban a kezelést magról kelő egyszikű gyomnövények, valamint a fenyércirok és tarackbúza ellen a kultúrnövény leveles fejlettségénél kell elvégezni.

A burgonya termesztésére legalkalmasabbak a lazább, légjárható, jó tápanyag ellátottságú talajok, amelyek gyengén savanyú, vagy semleges kémhatásúak pH A talaj lazaságára azért van szükség, hogy a burgonya gyengén fejlett gyökérzete megfelelő mélységbe és szélességbe hatoljon. A gumók zavartalan növekedése miatt is előnyösebbek a lazább talajok, ezért a legjobb minőségű burgonya homokos talajokon — vályogos homokon és homokos vályogon — terem.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

A homok talajok közül főleg a jobb minőségű savanyú homokon terem kielégítő mennyiségben és minőségben a burgonya. Kötött talajokon csak öntözéssel és a talajok fizikai tulajdonságainak javításával — okszerű talajműveléssel és szervestrágyázással, vagy zöldtrágyázással — érhető el gazdaságos burgonyatermesztés.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

A burgonya termeszthető a savanyú láptalajokon is, de az itt termelt burgonya minősége már nem kielégítő, ezért csak takarmányozásra alkalmas. Vetőburgonya termesztésére pedig csak a humuszban gazdag homok, vályogos homok és homokos vályogtalajok alkalmasak.

Vetésváltás A burgonya az elővetemények iránt igénytelen. De önmaga után — monokultúrában — ne termesszük; az a helyes, ha a növényi sorrendben évnél korábban nem kerül ugyanarra a táblára. A növényi sorrendbe nagyon jól beilleszthető. Azok a jó előveteményei, amelyek korán lekerülnek a tábláról és jó állapotban hagyják vissza a talajt.

Ilyenek a takarmánynövények, a repce, a együttes kezelés burgonya hajtásokkal növények és az őszi kalászosok, stb. Termeszthető korán betakarított pillangós elővetemény borsó, magtermő here stb. A cukorrépához hasonlóan a burgonyát is rendszerint a kalászosok után termesztik, vagyis a vetésváltásban két kalászos közé szokott kerülni, ahol a korábban érő fajták után őszi kalászosok, a későbben érő fajták után pedig tavaszi növények — kalászosok — következhetnek.

A burgonya rossz előveteményei: a káliumigényes együttes kezelés burgonya hajtásokkal, pl. Lucerna után a terület gyomossága miatt általában nem javasolható termesztése. Ha ilyen probléma nem merülne fel, akkor a nagy trágya értéknek köszönhetően a lucerna is jó elővetemény, ha kalászost nem kívánunk vetni.

  • Súlyos fájdalom a váll és a könyök ízületeiben
  • А если нет - отыщем вас, когда вернемся.
  • Мальчики, мальчики, - проговорила она негромко.
  • Gyomirtó szerek – Arysta Magyarország
  • termesztési tanácsok | bédalin
  • Но истинный полиглот среди нас, - произнес Макс, - твой друг-птицечеловек, сидящий в конце стола.
  • Убив этого мерзавца, твоя сестра, Патрик, совершила самый выдающийся поступок в своей жизни, - прокомментировал Макс.

Tápanyagigény és trágyázás A burgonya tápanyagigényes növény. Az eredményes burgonyatermesztéshez — tápanyagigényének és az elérhető termés-mennyiségnek — megfelelő trágyázásra van szükség. A burgonya korszerű tápanyagellátása az egyéb tényezőkön kívül a fajlagos tápanyagigény alapján valósítható meg. A nitrogén nagyon fontos tápanyaga a burgonyának, különösen a kezdeti fejlődés szempontjából jelentős. A nitrogén adagolására azonban vigyázni kell, mert az egyoldalú N-bőség káros: túlzott vegetatív fejlődést és betegségek iránti fogékonyságot idéz elő.

A tarlóburgonya termesztése

Késlelteti az érést, ezenkívül rontja a burgonya minőségét és eltarthatóságát is. A foszfor termésnövelő hatása kisebb, mint a nitrogéné. Az érést sietteti, a gumók minőségét és eltarthatóságát pedig javítja. Nagy jelentősége van a vetőburgonya-termesztésénél is; javítja a vetőgumók biológiai értékét. A burgonya káliumigényes növény. A kálium — a termés növelésén kívül — hatással van a burgonya vízgazdálkodására is, de a túladagolásra vigyázni kell, mert a kálium is késlelteti az érést és rontja a gumók minőségét.

Fontos tápeleme a burgonyának a magnézium. A magnézium nemcsak a termés mennyiségére van hatással, hanem a burgonya keményítőtartalmát is növeli. De az indokolatlan túladagolására vigyázni kell, mert mérgezési tüneteket okozhat.

A mikroelemek közül főleg bórt, mangánt, rezet és cinket igényel a burgonya, de kisebb jelentősége a molibdénnek is van.

A burgonya korszerű trágyázása szerves- és műtrágyázással, valamint kiegészítő lombtrágyázással valósítható meg.

A burgonya azokhoz a növényekhez tartozik, amelyek a szervestrágyázást nagyon meghálálják. A szervestrágyázás a burgonya alá kétféleképpen is végezhető: istállótrágyázunk, vagy ennek hiányában zöldtrágyázásban részesítjük. A burgonya részére nagyon fontos az istállótrágyázás. Jelentősége elsősorban a komplex hatásban értékelhető, mivel a tápanyagellátás mellett javítja a talajok biológiai tevékenységét, valamint a burgonya számára fontos mezo- és mikroelemeket juttat a talajba.

Az istállótrágya mennyisége több tényezőtől függ. Fontosabb tényezők: a talajtípus, a talajok humusztartalma és tápanyag ellátottsága, valamint a termesztési cél. Természetes, hogy a körülményektől függően adhatunk többet vagy kevesebbet is, de ha kevés az istállótrágya, még a féladagú istállótrágyázást is érdemes megvalósítani.

Az istállótrágyázás ideje, leszántása, stb. Általában azokon a táblákon kerül sor zöldtrágyázásra, ahol nem tudunk istállótrágyázni. A zöldtrágyázásnak nemcsak a humuszban szegény homoktalajokon van jelentősége, hanem a kötött talajokon is. A kötött talajoknak főleg a fizikai tulajdonságait és vízgazdálkodás javítása mellett a műtrágyák értékesülését is növeli.

A zöldtrágyázás másodvetésű zöldtrágyanövényekkel végezhető. A fontosabb zöldtrágyanövények: savanyú homoktalajokon csillagfürt, a többi talajokon napraforgó, fehérmustár, olajretek és káposztarepce. A zöldtrágyanövényeket általában július második felében — augusztus első részében kell elvetni és a vetéshez tarlóhántással kell magágyat készíteni.

termesztési tanácsok

A zöldtrágyanövényeket — a növények teljes kifejlődése után — amint lehet, még ősszel le kell szántani.

Kivételt csak a laza homoktalajok képeznek, ahol célszerűbb a zöldtrágyanövényt tavasszal leszántani. Ilyen esetben az áttelelő zöldtrágyanövények közül célszerű válogatni.

  1. По-моему, все вот-вот закончится.

A már említett őszi káposztarepcén kívül felhasználható a talajadottságok figyelembe vételével a rozs is, mely kiváló gyomelnyomó hatása miatt nagyon hasznos lehet.

A pozitív hatásait fokozhatjuk, ha lehetőségeinkhez mérten a talaj nitrogén tartalmának növelése érdekében, valamilyen pillangós szálastakarmány növénnyel keverten használjuk.

A burgonya harmonikus tápanyagellátása — a szükséges tápanyagok mennyisége és aránya — műtrágyázással valósítható meg. A szükséges műtrágyák mennyisége a talajok tápanyag-szolgáltató képességén alapuló fajlagos műtrágyaigény és a tervezhető termésmennyiségek a porc-íncsontok kötőszövetének fehérjekomponense határozható meg.

Összefoglalva: a szükséges műtrágya hatóanyag mennyiségek és a tápanyag arányok legnagyobb részt a következő tényezőktől függnek: termesztési cél, a termőhely talajviszonyainak és konkrét tápanyagellátottságának megfelelő fajlagos műtrágyaigény hatóanyagokban, és az elérhető termésmennyiségek.

A végleges mennyiségek azonban még módosulhatnak a szervestrágyázás, az öntözés, az elővetemények, stb.

együttes kezelés burgonya hajtásokkal

Részletesebben lásd a kukoricánál. A műtrágyázás ideje és módja. A burgonya alá a foszfor és a kálium műtrágyákat is nagyobbrészt megosztva: ősszel és tavasszal kell kijuttatni.